„A művészi lét elválaszthatatlan a kereséstől. Ez természetesen együtt jár az eltévedés veszélyével… De még mindig jobb, ha valaki egymagában jár rossz úton, mint ha a tömeghez csatlakozik. Napjainkban túl sok az olyan művész, aki a már korábban kitalált formákat reprodukálja nagyobb léptékben. Mindig is úgy gondoltam, hogy a művésznek engedetlennek, függetlennek és cselekedeteiben spontánnak kell lennie. És tudnia kell, hogy minden lépés, amit tesz, kísérlet, és nem bizonyosság. Keresi a koherenciát, valami olyan után jár, amit intuitív módon érez, de amit nem lehet logikus szavakkal megfogalmazni. Charles Sanders Pierce XIX. századi amerikai filozófus szerint az ókori görögök óta minden gondolat a „módszeres szkepticizmus” eredménye, ami az emberi szabadság vitathatatlan alapfeltétele. Munkásságomat azért jellemzi az állandó változás, mert kételkedem a művészi kezdeményezések értékében, akár mások javasolnak nekem valamit, akár én magam kezdeményezek. Mi lehet veszélyesebb, mint mereven ragaszkodni dogmatikus bizonyosságokhoz? Mi lehet annál rosszabb, mint amikor valaki megáll félúton, bezárkózik egy bizonyos stílusba, és meg van arról győződve, hogy az ő birtokában van az igazság? Nem létezik ideális filozófia, vallás vagy ideológia. Egyetlen elmélet sem felelhet meg minden célnak. Az elméletek gyorsan öncélúvá, doktrínaszerűvé válnak. Az egyetlen elfogadható alapelv a művészetben az, hogy minden alapelvet félre kell söpörni az útból.” Bernar Venet